RADOSZA'S RINGS ^TM

Kérjük a kedves Szülőket és Pedagógusokat, hogy az eszközt addig ne adják a gyermekek kezébe, amíg nem tanítják meg nekik a használatát! Csak olyan szó szerepeljen a példában, amelynek már minden betűjét ismerik a tanulók, és rendelkeznek a kirakásához szükséges gyakorlattal!

A Radosza-írógyűrűk hat-tízéves gyermekek számára készített térbeli képességfejlesztő taneszköz és logikai játék. Eredményesen használható betűk, szótagok, szavak, szóösszetételek, szópárok és találós kérdések megfejtésének kirakására, vagyis írás - és olvasásgyakorlásra. Fejleszti a logikus gondolkodást, a memóriát, a térlátást, a kombinációs-, a koncentrációs -, az olvasás- és íráskészséget, illetve képességet, a kézügyességet, valamint a finom-motorikus mozgáskészséget. Használata nagyban elősegíti az irányismeret megszilárdulását (fel, le, balra, jobbra irányokat), és hozzájárul a kicsik szabálytartás-készségének kialakulásához is. Utóbbi azt jelenti az esetünkben, hogy a szavakat megadott betűrendben balról jobbra kell kirakni másolás vagy szóbeli közlés alapján. Azokat a készséget és képességet is fejleszthetjük a gyűrűkkel, amelyeket a legtöbb videojátékokkal nem lehet. Otthon, iskolában, napköziben és táborban is használhatjuk a gyűrűket játékként és taneszközként egyaránt. Alkalmas házi feladatok elkészítésére, tanórai gyakorlásra, napközis foglalkozásokra, és osztály- illetve évfolyamverseny rendezésére is. Általa a máskor unalmas gyakorlás játékossá és kedveltté válik.
A Radosza-gyűrűk összecsukható, fix és videojáték formában is készülhet többféle korosztály és közösség számára. Az öt-hétéves óvodások részére lehet kapni az ovigyűrűket. Kisiskolásoknak az író- valamint a számológyűrűket.

Az eszköz általában két, egymást egyetlen pontban metsző gyűrűből, vagyis kör alakú sínből áll (de más kivitelben tartalmazhat kettőnél több gyűrűt is). Ezekben csúszó elemek mozognak, amelyekre betűket és írásjeleket festettünk. Esetünkben a két gyűrű közül az a vízszintes, amelyen egymás mellett vannak a betűk. A függőleges gyűrű pedig az, amelyen egymás alatt helyezkednek el a betűk. A két gyűrű átmérője nem egyforma, ezért csak egyetlen pontban keresztezik egymást, ami miatt nem tudnak a betűk a tologatás során oldalukra dőlni vagy fejre állni. A kereszteződésben a betűk irányt tudnak váltani (fel, le, jobbra és balra irányba). A vízszintes gyűrű kerületén lehet a betűket - de csak az összes betűt egyszerre - jobbra vagy balra tologatni. Ezt egy másik, függőlegesen futó, kisebb átmérőjű gyűrű keresztezi, amelyen függőleges irányba fel vagy le lehet tologatni a betűket. Ez a két ív egyetlen pontban, a kereszteződésben metszi egymást, ahol a betűk irányt tudnak váltani (fel, le, jobbra, balra irányba). A gyermeknek a vízszintes sorban, balról jobbra haladva kell kiraknia a feladatot. Például a „körte” szót, vagyis: zöld kör, k betű, ö betű, r betű, t betű, e betű, piros kör színű csúszó elem. (A zöld és a piros kört azért kell a kirakott szó elé és után tenni, hogy azok elválasszák a kirakott feladatsort (szót, mondatot, stb.) a többi betűtől. A zöld kör a feladat kezdetét, a piros kör pedig a végét jelzi.

Az eszköz nem tartalmaz nagybetűket. Éppen ezért tulajdonneveket és más, nagybetűvel írandó szavakat ne adjunk fel a gyermeknek, de így is több ezer kifejezést lehet kirakni rajta! Azonos betűből sem fér sok a gyűrűkre, ezért ne adjunk fel olyan szót sem, amelynek leírása több azonos (esetünkben e-betűt) igényel, mint amennyi a rendszerben található! A legkellemetlenebb szót például nem lehet kirakni. A táblázatból egyébként kiderül, hogy mely betűből hány darab van.

Más jeleket is láthatunk a rendszerben, a jokert (*) és szóközt (ez utóbbi egy üres, jeltelen csúszó elem). A joker azért került a rendszerbe, hogy valamely, a kirakáshoz szükséges, de csak kisebb számban található betűt helyettesítse. Az z betűből például csak egy van a rendszerben, ezért az izzad szót nem tudnánk kirakni, ha nem lenne a joker. Így viszont a második z betűt kiváltjuk a jokerrel (iz*ad). A jokert azonban csak akkor használhatja fel a gyermek, ha nincs elég betű a rendszerben! A joker használatával kiegészítő feladatokat is fel lehet adni. Mit helyettesít a joker a cse*ép szóban? Az r-t, és így kiraktuk a cserép szót.

Melyik az a két betűt, amelyeket a joker helyére írva értelmes szavakat kapunk? *enyér. Megoldás: t, k, vagyis tenyér, illetve kenyér. Milyen betűket írhatsz a joker helyére a ké* szóban? Válasz: p, t, s, n, r, m, l, z betűket (kép, két, kés, kén, kér, kém, kél, kéz).
A szóközre (amely egy üres csúszó elem) azért van szükség, hogy két szót is ki lehessen rakni egymás után (például: fehér macska), de a szóköz és a joker felhasználásával három szót is leírhatunk (például: égen úszó * felhők). Ez esetben a joker a második szóközt helyettesíti.
A kétjegyű mássalhangzókat (cs, dz, ny, stb.) külön betűkből kell kirakni, például a cs-t c-ből és s-ből.
A kirakandó feladatot felírhatjuk a táblára vagy a füzetbe. Kijelölhetjük a tankönyvből vagy a munkafüzetből is, de lehet szóban is közölni. Ez utóbbi fejleszti legjobban a memóriát.

Gyakorlati tanácsok:

Kérjük a kedves Szülőket és Pedagógusokat, hogy először gyakoroljanak együtt a gyermekekkel az eszközön! Mutassák, és mondják is a tanulóknak, amit csinálnak a feladat kirakása során!

Például:
„Először megkeressük a zöld kört. Addig forgatjuk a gyűrűket, amíg meg nem találjuk a zöldet. Itt van! A zöld kör jelzi, hogy hol kezdődik a feladat, ezért először mindig a zölddel kezdünk. Most pedig toljuk a zöldet a kereszteződésbe! Így, ni! Innen négy irányba: fel, le, balra, jobbra lehet mozgatni a zöld körelemet, és persze a betűket is. Figyeld meg, hogy csak az egész vízszintes, vagy csak az egész függőleges sort lehet tologatni együtt! Látod? Csak együtt az egyik vagy a másik sort, de egymagában egy-egy betűt nem. Most pedig mondom a feladatot. Zöld, c - betű, piros kör. Ezt a három elemet kell, ebben a sorrendben - zöld, c, piros kör - egymás mellé tolnunk. A zöldet a kereszteződésbe csúsztatom, aztán eggyel balra tolom (az egész vízszintes sorral együtt). Ezután a kereszteződésbe, a zöld körmellé tolom a c - betűt, majd azt is eggyel balra tolom az egész sorral együtt. Végül a kereszteződésbe tolom a piros kört. Most már kiraktam a feladatot: zöld, c, piros kör. A piros kört azért kell a végére tolnom, hogy jelezzem, itt végződik a feladat. Különben honnan tudnám a sok betű között, hogy hol kezdődik, és hol végződik?”

Példatár:

1. lecke:
A kezdeti feladatokat végezzék együtt a gyermekkel! Mondják hangosan, amit csinálnak!
„Toljuk együtt a kereszteződésbe, vagyis rakjuk ki a c betűt! Ehhez előbb meg kell keresnünk a c-t. Addig forgatjuk a gyűrűket, amíg meg nem találjuk… itt van! Most toljuk a c-t kereszteződésbe! Így ni!
Most toljuk együtt a kereszteződésbe a b betűt!
Most told te egyedül a helyére, vagyis a kereszteződésbe a d-t!
Rakd ki az e betűt!”
Stb.
Jól van! Mára elég lesz.”

2. lecke:
Végezzék együtt ezeket a feladatokat is a gyermekkel! Mondják hangosan, amit csinálnak!
„Eddig egy betűt raktunk ki. Most kettővel gyakorolunk. Nem mindegy azonban, hogy milyen sorrendben toljuk egymás mellé a betűket! Kirakjuk például a zöld kört, mellé pedig a piros kört. Mellé! Tehát nem alá, nem fölé, hanem mellé rakjuk a piros kört! Előbb a zöld kört, aztán a piros kört! Keressük meg a zöld kört! Itt van! Toljuk a kereszteződésbe! Így ni! A piros kört viszont nem tudjuk a kereszteződésbe tolni, mert ott van már a zöld! Ezért a zöld kört eggyel balra toljuk. Mutasd, merre van balra! Igen! Erre toljuk a zöld kört (az egész vízszintes sorral együtt), majd mellé toljuk a piros kört. Amikor valamilyen feladatot kirakunk, azt mindig balról jobbra tesszük. Ez a kirakás sorrendje: balról jobbra.
Most rakjuk ki egymás mellé a b betűt és az a betűt! Olvasd össze! Igen: ba.
Rakd ki egymás mellé, de most már egyedül a d betűt és az a betűt! Figyelj a sorrendre! Balról jobbra!
Rakd ki az a betűt és a c betűt! Olvasd össze! Igen, ac.
És így tovább!”

3. lecke:
Mutassuk a gyermeknek, és mondjuk is hangosan, amit csinálunk!
„Mostantól minden kirakandó feladatot a zöld kör és a piros kör közé kell kiraknunk! A c betűt például úgy kell kiraknunk, hogy zöld kör, majd c, aztán piros kör. A zöld kör jelzi, hogy ott kezdődik a feladat, a piros kör pedig azt mutatja, hogy ott végződik. Nézd, milyen sok betű van a gyűrűkön! Ha nem zöld körrel kezdenénk, és nem piros körrel zárnánk a sort, akkor honnan tudnánk, hogy hol kezdődik, és hol végződik a szó? A zöld és a piros kör olyan keret, mint a sor. A betűket és a szavakat sem akárhova írod, hanem a sorba. Itt pedig a zöld kör és a piros kör közé kell kirakni a betűket. Rakjuk ki együtt a zöld kör, d betű, piros kör sort! A zöld kör, mint már mondtam, azt jelzi, hogy ott kezdődik a feladat, ezért először mindig a zöld körrel kezdünk. Toljuk a zöld kört a kereszteződésbe! Így, ni! Innen, a kereszteződésből négy irányba: fel, le, balra, jobbra lehet mozgatni a zöld kört, és persze a többi betűt is. Figyeld meg, hogy csak az egész vízszintes, vagy csak az egész függőleges sort lehet tologatni! Látod? Csak együtt az egyik vagy a másik sort, de egymagában betűt nem! Most pedig még egyszer mondom a feladatot. Zöld kör, d betű, piros kör. Ezt a három elemet kell, ebben a sorrendben, balról jobbra - zöld kör, d, piros kör - egymás mellé tolnunk. A zöld kört a kereszteződésbe csúsztatom, aztán eggyel balra tolom a zöld kört (az egész vízszintes sorral együtt). Ezután a kereszteződésbe, a zöld kör mellé tolom d-t, majd azt is eggyel balra tolom. Végül a kereszteződésbe tolom a piros kört. Most már kiraktam a feladatot: zöld kör, d, piros kör. A piros kört, ahogy már említettem, azért kell a végére tolnom, hogy jelezzem, itt végződik a feladat. Mostantól minden feladat elé kell tenni a zöld kört, utána pedig a pirosat! A cica szót például úgy kell majd kiraknod, hogy zöld kör, c betű, i betű, c betű, a betű, piros kör. Rakjuk ki együtt a baba szót! Vagyis a zöld kör, b, a, b, a , piros kör sort kell kiraknunk! Melyikkel kezdünk? A zöld körrel! Kiraktuk a zöld kört, aztán kiraktuk a babá-t, majd a piros kört.”

További példák helyett:
Egységes feladatgyűjteményt nem tudunk szerkeszteni a Radosza-írógyűrűk használói számára, mert a tanulók iskolánként más tanmenet szerint tanulnak. A szülő és a pedagógus konkrét, a gyermek naprakész tudását tükröző példákat talál azonban a tanuló által használt tankönyvben, munkafüzetben és feladatgyűjteményben. Ügyeljünk arra, hogy a kisdiák ne kapjon olyan kirakandó szót, amelynek betűit még nem tanulta az iskolában! A feladatokat fokozatosan, a gyermek tanulmányi szintjének megfelelően lehet bővíteni és nehezíteni. A kirakandó feladatot közölhetjük szóban, de felírhatjuk a táblára vagy a füzetbe is, illetve kijelölhetjük a tankönyvből vagy a munkafüzetből.
A betűk után szótagokat, később pedig szavakat rakathatunk ki a tanulókkal. Mindig a zöld kör és a piros kör közé rendezzük a feladatokat! Amikor már minden egyszerűbb szót könnyedén ki tud rakni a gyermek, akkor feladhatunk tárgyi tudást, vagy másféle ismeretet igénylő feladatokat is. Olyan kirakni valót adjunk fel, amelyhez csak kisbetűk kellenek! Például: Hogy hívták azt az asszonyt, aki kemencébe akarta dobni Jancsit és Juliskát? (vasorrú bába).
Melyik a hét harmadik napja? (szerda)
Milyen lóval simítjuk ki a gyűrött ruhát? (vasalóval)
Kellő gyakorlás után a hasonló szinten levő gyermeket versenyeztetni is lehet. Lényeg, hogy a megoldandó feladat eredménye jó legyen, a kirakás pedig gyors! Akinek még nem megy olyan jól, mint a többi tanulónak, az ne versenyezzen, hanem gyakoroljon! Vagyis játsszon többet az írógyűrűkkel! Ebben a játékban nincs vesztes, csak olyan gyermek, aki még nem játszott vele eleget!

Az eszköz 44 csúszó elemet (betűt és más jelet) tartalmaz:

zöld, piros, joker, a, a, ä, á , b, b, c, d, e, e, é, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, s, t, t, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, y, z



Ugrás a lap tetejére